2017. szeptember. 24.


Frissítve: 2017 július 14 péntek, 07:56:27.

Az Orvosi Kémia II. tárgy vizsga tételsora

Intézetünkben a vizsga a II. félév végén a következő, általános-, szervetlen-, és szerves kémia tételsorok alapján történik.


ÁLTALÁNOS KÉMIA

1.    Az atomok felépítése. Tömegszám, rendszám. Kémiai elemek, vegyületek. Izotópok. Radioaktivitás. Avogadro-állandó. A mol fogalma. Az elektronhéj felépítése, kvantumszámok és energianívók. A Pauli-féle tilalmi elv. Hund-szabály.

2.    Molekulák szerkezete: kémiai kötések. Az elsődleges kémiai kötések alaptípusai: ionkötés, fémes kötés, kovalens kötés. Ionok kialakulása, ionizációs energia és elektronaffinitás. Ionrács kialakulása. A fémes kötés.

3.    Kovalens kötés elmélete. Pályahibridizáció. Egyszeres és többszörös kovalens kötések, Kötési energiák. Mezoméria (rezonancia), delokalizált molekulapályák.

4.    Átmenet a kötéstípusok között: a poláros kovalens kötés. Elektronegativitás. Dipólus momentum. A molekulák térbeli felépítése, molekulageometria.

5.    Másodlagos kémiai kötések. Hidrogénkötés, kialakulásának feltételei. Hidrogénkötés kialakulása szerves vegyületekben. Van der Waals kötőerők: dipólus-dipólus kölcsönhatások, London-féle erők.

6.    Halmazállapotok. A gázhalmazállapot, állapotjelzők. A kinetikus gázelmélet, Maxwell-Boltzmann-eloszlás. Gáztörvények. Az egyesített gáztörvény. Reális gázok.

7.    A folyékony halmazállapot. Halmazállapot-változások, ezek nyomás- és hőmérséklet függése: fázisdiagramok. Molekulák közötti kötőerők, molekula asszociációk. A szilárd halmazállapot, a kristályos anyagok tulajdonságai. A kristályrácsok típusai. Szublimáció és liofilizálás.

8.    Homogén rendszerek: gázelegyek, oldatok és ötvözetek. A mikroheterogén rendszerek, a kolloid állapot, kolloid mérettartomány. A kolloidok tulajdonságai, típusai. A kolloidok felosztása: hidrofil és hidrofób, diszperziós és asszociációs kolloidok (micellák).

9.    Az oldatok típusai, az oldás folyamata. Oldhatóság, telített oldatok. Molekulaszerkezet és oldhatóság. Oldatok koncentrációja, kifejezési formái, koncentrációegységek. Az oldhatósági szorzat. Gázok oldhatósága.  Az oldhatóság hőmérsékletfüggése és nyomásfüggése. Megoszlási hányados. Az ozmózis és biológiai jelentősége.

10.    Híg oldatok törvényei. Az oldatok gőznyomása, fagyáspont-csökkenés és forráspont-emelkedés. A molekulatömeg meghatározásának lehetőségei a kolligatív tulajdonságok felhasználásával. A kromatográfia alapjai.

11.    Kémiai egyensúlyok, egyensúlyi állandó, a tömeghatás törvénye. A Le Chatelier-elv; a koncentráció, a hőmérséklet és a nyomás hatása az egyensúlyokra.

12.    Arrhenius sav-bázis elmélete. Brönsted és Lowry sav-bázis elmélete, konjugált sav-bázis párok. Amfoter anyagok (amfolitok). Savak és bázisok erősségének függése a kémiai szerkezettől. Lewis sav-bázis elmélete.

13.    Elektrolitok, elektrolitos disszociáció, disszociációfok. Erős és gyenge elektrolitok. Egyensúlyok elektrolit oldatokban: a víz disszociációs egyensúlya. A víz ionszorzata, pH és pOH. Savak ill. bázisok disszociációs egyensúlya, disszociáció állandók (Ks és Kb).

14.    Vizes oldatok kémhatása. Ionok reakciója vízzel: hidratáció, szolvatáció, hidrolízis. Sav-bázis titrálás, indikátorok.

15.    Közös ion hatása. Pufferoldatok és alkalmazásuk. A Henderson-Hasselbalch egyenlet. Pufferek fajtái. Pufferkapacitás.

16.    Kémiai termodinamika. Állapotjelzők. Exoterm és endoterm reakciók. A belső energia. A termodinamika I. főtétele. A reakcióhő és az entalpia. Hess tétele.

17.    Kémiai rendszer rendezettsége; az entrópia. A termodinamikai valószínűség. A termodinamika II. és III. főtétele. A kémiai reakciók entrópiaváltozása. Szabadentalpia és szabadenergia. (Spontán folyamatok.). Szabadentalpia és a kémiai egyensúly.

18.    Elektródok és galvánelemek fogalma. Az elektródok típusai. Elektródpotenciál, standard potenciál. Az elektromotoros erő. Redoxifolyamatok termodinamikája. A Nernst-egyenlet. Redoxifolyamatok az anyagcserében.

19.    Reakciókinetika. Elemi reakciók, a reakciók molekularitása, a kémiai reakciók sebessége, a sebességi egyenlet, a sebességi állandó. A reakciók kinetikus rendje. Aktiválási energia, aktivált komplex. Összetett reakciók típusai Katalizátorok, homogén és heterogén katalízis. Enzimek.


SZERVETLEN KÉMIA

1.    Az elemek periódusos rendszere, a rendszer felépítésének elektronszerkezeti magyarázata. Az elemek csoportosítása, periódikus tulajdonságok. Atom és ionrádiuszok.

2.    A hidrogén és vegyületei: víz, hidrogénperoxid , ammónia, kénhidrogén, hidridek.
Az alkáli fémek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságaik. Alkáli oxidok, hidroxidok. Alkáli fémek sói.

3.    A halogén elemek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságaik. Hidrogén-halogenidek és sóik,
a halogén elemek oxosavai és ezek sói. A nemesgázok. Elektronszerkezetük.

4.    Az oxigéncsoport elemei. Elektronszerkezetük, kémiai tulajdonságok.
Oxidok. Savanhidridek és bázisanhidridek. Peroxidok, szuperoxidok.
Kénhidrogén, szulfidok. A kén oxidjai, oxosavai és ezek sói.

5.    A nitrogéncsoport elemeinek elektronszerkezete és kémiai tulajdonságaik.
Ammónia. A nitrogén oxidjai, oxosavai, és azok sói.
A foszfor és oxidjai, oxosavai, sói.  A foszfor halogénvegyületei.

6.    A széncsoport elemeinek elektronszerkezete. Szén-szén kovalens kötések: sp3, sp2, sp hibridizáció. Kémiai tulajdonságok.
A szén oxidjai, szénsav, karbonátok. Szilikátok.

7.    Az alkáli földfémek elektronszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Az alkáli földfémek oxidjai, hidroxidjai, sói.
Az alumínium elektronszerkezete, kémiai tulajdonsága. Az alumínium-oxid sav-bázis     tulajdonsága. Az alumínium kloridja.

8.    A d-mező elemeinek elektronszerkezete. Az elektronszerkezetből levezethető kémiai tulajdonságok. Oxidációs szám. Fontosabb képviselők: pl. mangán, vas, réz, platina, cink.

9.    Komplex vegyületek. A komplexek stabilitása. A koordinációs szám.
Kelát komplexek. A kelát komplexek biológiai jelentősége.

10.    A metatézis reakciók: csapadékképződés, gázfejlődés és semlegesítés. Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat. A fontosabb ionok elnevezése, sók nevezéktana.

11.    Oxidáció és redukció. Standardpotenciál, oxidáló- és redukálókészség a fémek és nemfémek körében. Fémek reakciója fémionnal, vízzel, híg és tömény ásványi savakkal, lúggal, halogének reakciója halogenid-ionokkal.


SZERVES KÉMIA

1.    Szerves vegyületek csoportosítása funkciós csoportok szerint. Alkánok (paraffinok) szerkezete, nevezéktana, szerkezeti izomériája. A konformáció fogalma, az etán és bután konformációs viszonyai. Alkil csoportok elnevezése. Kémiai reakciók: gyökös szubsztitúciók és mechanizmusok.

2.    Szerves kémiai reakciók típusai.  Szubsztitúciós, addíciós és eliminációs reakciók. Homolízis és heterolízis, gyökös és ionos mechanizmusú reakciók. Nukleofil és elektrofil reagensek. Példák az elektrofil addícióra és szubsztitúcióra (AE és SE), valamint a nukleofil addícióra és szubsztitúcióra (AN és SN).

3.    Cikloalkánok (cikloparaffinok) szerkezete, nevezéktana. A gyűrűtagszám szerepe a stabilitásban. A ciklohexán szék- és kád konformációja. Axiális és ekvatoriális helyzetű szubsztituensek. Diszubsztituált cikloalkánok izoméria viszonyai. Többgyűrűs telített szénhidrogének: cisz- és transz-dekalin A cikloalkánok kémiai tulajdonságai.

4.    Az alkének (olefinek) szerkezete, nevezéktana. Strukturális és cisz-transz izoméria. A szén-szén kettős kötés reakció: elektrofil addíciók. A Markovnyikov-szabály. Polimerizációs reakciók. Alkinek, az acetilén és reakciói.

5.    Elektroneltolódások a szerves molekulákban: poláris kovalens kötés, induktív effektus, induktív hatást létrehozó funkciós csoportok. A pi-elektronpárok eltolódása: konjugációs hatás. Butadién: a kettős kötések delokalizációja, mezomer határszerkezetek. A rezonanciaelmélet. Konjugációs hatást kiváltó csoportok.

6.    Diének, poliének fajtái a kettős kötések helyzete alapján. Konjugált diének addíciós reakciói. Az izoprén szerkezete, a mevalonsav. Poliizoprén. Terpének. Karotinoidok. A-vitamin (retinol) és a retinál. A látás fotokémiai alapjai.

7.    Aromás vegyületek. A benzol szerkezete. Aromás vegyületek stabilitása.  A Hückel-szabály. A naftalin, az antracén és a fenantrén. A benzol származékai: toluol, xilolok, etilbenzol, vinilbenzol (sztirol). Az aromás szénhidrogénekből levezethető aril- és aralkil-csoportok. 3,4-benzpirén és a kémiai karcinogének.

8.    Az aromás vegyületek kémiai reakciói. Elektrofil szubsztitúciós reakciók: halogénezés, nitrálás, szulfonálás, Friedel-Crafts alkilezés és acilezés. Az elektrofil szubsztitúció mechanizmusa; a szubsztituensek irányító hatása.

9.    Halogénezett szénhidrogének csoportosítása, előállítása; az alkilhalogenidek nevezéktana. Nukleofil szubsztitúciós reakciók. Eliminációs reakciók. Aromás halogénvegyületek. Reakciókészségük.

10.    Hidroxilcsoportot tartalmazó szénvegyületek: alkoholok, enolok és fenolok. Az alkoholok csoportosítása, nevezéktana, kémiai tulajdonságai, reakciói. Az alkoholok néhány fontosabb képviselője.
11.    Fenolok savas jellege, az aromás gyűrű szubsztituenseinek befolyása. A fenolok nevezéktana. Kémiai reakcióik, származékaik. Fenolok oxidációja. Fontosabb fenolok és fenolszármazékok. Az alkoholok szervetlen savakkal képzett észterei: nitritek, nitrátok, szulfátok és foszfátok.

12.    Éterek, gyűrűs éterek és fenoléterek nevezéktana, előállítása. Az éterek kémiai tulajdonságai. A tioalkoholok (merkaptánok) előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik, oxidációs reakciók. A tioéterek. Szulfoxidok, szulfonok, szulfonsavak.

13.    Molekulák térszerkezete: konstitúció, konfiguráció, konformáció. A molekulák szimmetriaviszonyai, királis és akirális molekulák. Az optikai aktivitás. Enantiomerek, racém elegyek. Az optikai forgatóképesség.  Projektív képletek, E. Fischer vetítési szabályai. A D/L rendszer: csoportegyeztetési szabályok, a glicerinaldehidre vonatkoztatott relatív konfiguráció. Cahn, Ingold és Prelog javaslata a konfiguráció általános jelölésére: az R/S rendszer. Prioritási szabályok.

14.    Több kiralitáscentrumot tartalmazó molekulák. Az eritróz és treóz izomerjei, treo- és eritro-módosulatok. Diasztereomerek. A borkősav-izomerek: L-, D- és mezo-borkősav. A monoszacharidok mint több kiralitáscentrumot tartamazó vegyületek. A molekuláris disszimmetria, allénizoméria. Rezolválás: a racém elegyek elválasztásának módszerei.

15.    Az aminok csoportosítása, nevezéktana. Aminok előállítása, tulajdonságai, térszerkezete, kémiai sajátságai. Az aminok báziserőssége vizes és nemvizes oldatban, sóképzés. Az aminok kémiai reakciói. Fontosabb aminok és aminoalkoholok. Neurotranszmitter aminok. Aminok reakciója salétromossavval, diazóniumsók képződése és reakcióik. Szulfonamidok.

16.    Heterociklusos vegyületek fogalma, csoportosítása, nevezéktana. 3- és 4-tagú gyűrűk. Öttagú gyűrűs vegyületek egy heteroatommal: furán, tiofén és pirrol; aromás jellegük, elektronszerkezetük. Reakcióik. Öttagú gyűrűk 2 heteroatommal: oxazol, imidazol, pirazol, tiazol.

17.    Hattagú heterociklusos vegyületek egy heteroatommal. A piránok és származékaik: a kromán és a flavonoidok. A piridin szerkezete, bázikus jellege, reakciói. Származékai: nikotinsav és amidja. Benzológjai: kinolin, izokinolin.

18.    Hattagú heterociklusos vegyületek két heteroatommal. Piridazin, pirazin és piperazin. Pirimidin és tulajdonságai. Pirimidin származékok: barbitursav, barbiturátok; laktim-laktám tautoméria. A purin és származékai: húgysav.

19.    Oxovegyületek. A karbonilcsoport. Az aldehidek és ketonok elnevezése, előfordulásuk és előállításuk. A karbonilcsoport jellemző kémiai reakciói: nukleofil addíciós reakciók, kondenzációs reakciók.

20.    A karbonilcsoport melletti alfa-szénatom reakciói: oxo-enol tautoméria; aldol-addíció (aldoldimerizáció), szerepük a biokémiai folyamatokban. Oxovegyületek oxidációs és redukciós átalakulásai. A formaldehid és acetaldehid polimerizációs reakciói. Fontosabb aldehidek és ketonok. Kinonok, redoxi-reakcióik; ubikinon (koenzim-Q) és K-vitamin.

Szerves kémia I. tételsor


Szerves kémia II. tételsor

21.    A karbonsavak elnevezése, csoportosítása. A karbonsavak előállítása. A karboxilcsoport savas jellege, a karbonsavak disszociációja, a szubsztituensek befolyása a savi erősségre. Sóképzés, dekarboxilezés, észteresítési reakció.

22.    Telített dikarbonsavak: kémiai tulajdonságaik, fontosabb képviselőik. Telítetlen dikarbonsavak: a maleinsav és fumársav. Aromás mono- és dikarbonsavak. Kémiai tulajdonságaik.

23.    Hidroxi-karbonsavak, kémiai reakcióik, laktonok képződése. Fontosabb képviselőik. Halogénezett karbonsavak. Oxokarbonsavak: kémiai tulajdonságaik, fontosabb képviselőik. Ketontestek. Szerves szénsav származékok és jelentőségük.

24.    A karbonsavak származékai: észterek, tioészterek, savhaloidok, savanhidridek, karbonsav-nitrilek és amidok. Előállításuk. Acilezési reakciók, acilezőszerek. Acetil-koenzim-A.

25.    A karbonsavészterek képződése, az észterképzés mechanizmusa. Az észterek hidrolízise, elszappanosítás. Egyszerű észterek: gyümölcsészterek, viaszok, trigliceridek. Szappanok, detergensek.

26.    A telített zsírsavak homológ sora, fontosabb képviselőik, jelentőségük. Telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak. Zsírsavak szerepe a biológiai membránok felépítésében. Lipidek csoportosítása. Foszfatidsav és származékai, szfingolipidek. Neutrális lipidek.

27.    Az aminosavak szerkezete, csoportosítása, nevezéktana. Fehérjealkotó aminosavak, egy és hárombetűs jelölésük. Aminosavak optikai tulajdonságai. Az aminosavak amfoter jellege: ikerionok képződése, izoelektromos pont. Esszenciális aminosavak, az aminosavak biológiai szerepe. Az aminosavak kimutatási lehetőségei. Aminosavak előállítása, rezolválása. Az aminosavak kémiai tulajdonságai: az aminocsoport, a karboxilcsoport és az oldalláncok reakciói.

28.    A peptidek szerkezete, nevezéktana. A peptidkötés elektronszerkezete és térszerkezete. Peptidek szerkezetvizsgálata. A peptidek szintézise.

29.    A peptidek biológiai szerepe. A természetben előforduló peptidek. A peptidhormonok és csoportjaik. Peptid antibiotikumok.

30.    Fehérjék szerepe és csoportosítása. A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai; oldhatóság, amfoter jelleg. Fehérje kimutatási reakciók. A fehérjék tisztítása. Egyszerű és összetett fehérjék (proteinek és proteidek). A fehérjék elsődleges, másodlagos és harmadlagos szerkezete. A fehérjék denaturációja. A fehérjék biológiai szerepe. Az enzimek. Az enzimreakciók típusai.

31.    A szénhidrátok fogalma, csoportosítása. A D-glükóz szerkezetének igazolása. A monoszacharidok sztereoizomériája. A D-glükóz mutarotációja, anomerek. Furanóz és piranóz gyűrűk, ciklofélacetál-szerkezet, Haworth-képletek. A glükóz konformációja.

32.    A monoszacharidok kémiai sajátságai. Oxidációs és redukciós reakciók: aldonsavak, aldársavak, uronsavak és cukoralkoholok. A hidroxil-csoportok reakciói, észter- és éterképzés. Foszfát-észterek, szulfát-észterek. O- és N-glikozidok.

33.    A legfontosabb monoszacharidok: aldózok és ketózok (triózok, tetrózok, pentózok, hexózok) és származékaik. D-glükózamin, D-galaktózamin, N-acetil-származékok, sziálsavak. Az L-aszkorbinsav (C-vitamin).

34.    Diszacharidok szerkezete. Redukáló diszacharidok: maltóz, izomaltóz, cellobióz, laktóz. Nem redukáló diszacharidok: szacharóz és trehalóz. Oligoszacharidok. Oligoszacharidok a fehérjékben: glikoproteidek. Poliszacharidok, előfordulásuk biológiai rendszerekben.

35.    Szteroidok. A szteránváz, gyűrűk kapcsolódási lehetőségei. A szteroidok csoportosítása biológiai szerepük szerint, példákkal. A koleszterin szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, koleszterin észterek. A D2- és D3-vitamin; 1alfa,25-dihidroxi-kolekalciferol. Epesavak, konformációjuk, detergens tulajdonságaik.

36.    Nukleozidok szerkezete, elnevezése, tulajdonságai. Nukleotidok szerkezete, nevezéktana, kémiai tulajdonságai, biológiai szerepe. Nukleotid koenzimek.

37.    A nukleinsavak, RNS és DNS. A nukleinsavak enzimes, savas és bázisos hidrolízise; hidrolízis termékek. A nukleinsavak primer szerkezete, a 3’,5’-difoszfát kötés. A nukleinsavak kémiai tulajdonságai.

38.    A nukleinsavak szekvencia-analízise, kémiai szintézisének lehetősége. A DNS térszerkezete. A nukleinsavak biológiai szerepe. Az RNS-ek csoportosítása.

39.    A vitaminok fogalma. Vitamin hatás. A vitaminok csoportosítása, példákkal. Hipo- és hipervitaminózis. Provitaminok és vitaminokból képződő koenzimek.

40.    Az alkaloidok fogalma, előfordulása, szerepe, kinyerése. Csoportosítási lehetőségek. A legfontosabb alkaloidok.

41.    Az antibiózis fogalma, antibiotikumok. A penicillin felfedezése, története, képlete. Az antibiotikumok csoportosítása. Néhány fontosabb antibiotikum.

42.    Porfinvázas vegyületek, protoporfirinIX és a hem. A hem szerepe a hemoglobinban és a mioglobinban. Oxigén és CO2 transzport. Klorofill.



OviJobb08.jpg

Webkamera

domter_webcam